2017. Június 25.

Cégkatalógus

Nádasd község önkormányzata

   
Cégnév Nádasd község önkormányzata
Székhely 9915 Nádasd, Kossuth Lajos u. 101.
Levelezésinév Nádasd község önkormányzata
Levelezésicím 9915 Nádasd, Kossuth Lajos u. 101.
Telefon (06-94) 524-015
Fax (06-94) 424-022
Üzleti ajánlat Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Kulcsszavak Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginfo A falu határában már a római idõkben élénk kereskedelmi forgalom volt. A község nyugati határában haladt át az egykori római Borostyánút melynek maradványai ma is láthatóak a település területén. Nádasd déli határát érintette az a fontos kereskedelmi út is, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze. A település elsõ okleveles említése Nadast néven 1233-ból való. A királyi országbíró oklevele a Nádasdy család birtokvitájával kapcsolatban rendelkezik. A települést birtokközpontnak használó nemesek a 13. században vették fel családnévnek a Nádasdy nevet. A nemzetség késõbb a magyar történelemben is jelentõs szerepet játszott, egykori udvarházuk sajnos a történelem viharában elpusztult. Az uradalom központja az a 11. századi lakótoronnyal megerõsített rotunda lehetett, amelynek 2003-ban feltárt és szépen helyreállított alapfalai a templom mellett megtekinthetõk. A rotunda a feltárás alapján a Nádasdy család õsi nemzetségi templomát és temetkezõhelyét is rejti. Ez az elsõ erõdítmény valószínûleg a tatárjárásnak esett áldozatul, de azt követõen újjáépítették és feltehetõen csak 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 1888-ban teljesen lebontották. A település 1246-ban Nadasd néven szerepel. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1376-ban említik, az oklevél a templomtól délre még négy nemesi kúriát is felsorol. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a települést. Ebben a században Nádasd lakói is református hitre tértek. 1600-ban vélhetõen egy elõzõ török támadás következtében temploma romokban hevert, ekkor említik elõször Balázs nevû lutheránus papját is. 1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével százezernél nagyobb létszámú török sereg vonult itt végig pusztítva ami útjába került. A Körmend elleni támadás során a csata a község területére is kiterjedt. Az elesett törököket a hagyomány szerint a Töröksír nevû domb alatt temették el. A katolikus egyház 1732-ben III. Károly rendeletére kapta vissza a templomot. Fényes Elek szerint "Nádasd, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Körmendhez délre 1 mfd., 404 kath., 330 evang., 12 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ágostai fiók gyülekezet és oskola. Szép szõlõhegy és erdõ. Földes ur h. Batthyáni." [1] Vas vármegye monográfiájában "Nádasd nagy magyar község, 207 házzal és 1403 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzõség székhelye. A lakosok önsegélyzõ-szövetkezetet tartanak fenn. Régi plébánia; kath. temploma 1730-ban állíttatott helyre, mig új csinos temploma 1890-ben épült. Kegyura Batthyány – Strattmann Ödön herczeg. Valaha a Nádasdyak voltak a földesurai, azután a Batthyányak ." [2] 1910-ben 1795 lakosa volt.
Weboldal
E-mail nadasdkj@axelero.hu

Képek